A XIX. században fellendült a szervezett mûvelõdési élet Ditróban. Megalakult az önkéntes tûzoltó egylet, majd ezt követõen olvasókör és amatõr színjátszó csoport is szervezõdött. Már 1867-ben megalakították a ma is mûködõ vegyeskórust. Elmondható, hogy a ditróiak zenét értõ és kedvelõ közösség, s a muzsikálást gyakran saját kedvtelésükre mûvelik. A szervezett, magasabb színvonalú karéneklés és zenélés e községben szorosan kapcsolódik a Petres család odaadó, értõ, szervezõ munkájához, amelynek erdményeként a ditrói vegyeskar számtalan elismerésben részesült az évek folyamán.

A városias jellegû központi park szélén kapott helyet 1996-ban az az emlékmû, amelyen olvashatjuk a Bem tábornok seregében, valamint az elsõ és második Világháborúban elesett ditrói hõs honvédek neveit. Az emlékmû szomszédságában a Siklódi Lõrinc szobrászról elnevezett központi általános iskola talált helyet.

Meg kell említenünk azokat a neves embereket, akiket a község adott a mûvészetnek, tudománynak.

Itt született Csibi Andor (1888–1960) ügyvéd, újságíró-szerkesztõ, a Gyergyói Múzeum elsõ vezetõje (1952–54), több újság munkatársa. Megjelent munkái: Gyilkostó klimatikus gyógyhely monográfiája és kalauza (Brassó 1937), Borszék gyógyfürdõ és klimatikus gyógyhely monográfiája (Brassó, 1937), Gyergyótekerõpataki Súgó Cseppkõbarlang leírása (Gyergyószenmiklós, 1938), A székely közbirtokossági vagyonok eredete, történelmi és jogi fejlõdése az õsfoglalástól napjainkig, különös tekintettel Ditró és Szárhegy borszéki közbirtokosságának borszéki közös vagyonára (Gyergyószentmiklós 1939).

Dr. Gaál Alajos (1889–1967) orvos, szerkesztõ, aki behatóan foglakozott a székelység gazdasági helyzetével és véleményét Jegyzetek Gyergyó gazdasági csõdjéhez c. tanulmányában tárta fel. 1925–30 között a Székely Szó c. politikai hetilapot szerkesztette. Novelláit, színdarabjait több újság is közölte. Székely guzsalyos c. daljátékát 1935-ben mutatta be a kolozsvári Magyar Színház.

Gaál Endre (1882–1950) közíró Alajos bátyja. Csík megye al-, majd fõjegyzõje. A Székelység c. lap szerkesztõje. Irásaiban gazdasági kérdésekkel foglalkozott.

Gaál András (1936) képzõmûvész, Hargita megye képzõmûvészeti életének jelentõs szervezõje, irányítója. A szárhegyi Barátság Képzõmûvészeti Alkotótábor vezetõségi tagja. Számtalan nagysikerû egyéni kiállítással szerepelt itthon és túl a határokon.

Tarisznyás Márton (1927–1980) tanár, számtalan néprajzi dolgozatot írt és közölt. 1956-tól 1980-ig, haláláig a gyergyószentmiklósi múzeum vezetõje. A gyergyószárhegyi régészeti ásatások kezdeményezõje és egyik vezetõje. Gyergyó történeti néprajza c. könyve, amelyik, tíz tanulmányát tartalmazza 1982-ben jelent meg. Korai halála megakadályozta abban, hogy hatalmas jegyzetanyagából újabb néprajzi munkák születhessenek.

Puskás Tivadar bár nem Ditróban született, de innen származik, és a község fiának tekinti. A nagy feltaláló Edison munkatársa volt. Õ találta fel a telefonközpontot, amelynek nagy jelentõsége volt a technika történetében.

Mátyás Mátyás (1888–1956) a legendás hírû orvosprofesszor a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet sebészeti tanszékének vezetõje volt 1948-tól haláláig. Közel 100 tudományos elõadást tartott, ill. közölt a hasi sebészet tárgykörébõl. Dolgozatai a hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. Az orvosi ismeretek népszerûsítésére színmûvet is írt, Kórházi életkép címmel. Számtalan egyetemi jegyzet szerzõje.

Ditró és Szárhegy községnek már 1880-ban közös nyomdája volt, Valószínû, hogy itt készült a Ditró címû hetilap, amely 1886-ban jelent meg Józsa Sándor szerkesztésében és hat hónapig élt. Ez az elsõ újságkiadási próbálkozás a Gyergyói-medencében.