A népművészet Ditróban szorosan kötõdött a fa sokoldalú hasznosításához az évszázadok folyamán. A faragott kapuk mind megannyi mûvészi alkotás, hirdetik a székely kézügyességet, inventivítást.

A legismertebb ditrói kapufaragó Mezei Tamás (1887-1664) volt, akinek keze alól nemcsak székely kapuk, hanem hasonlóan komoly népmûvészeti értékkel bíró más munkák is szép számmal kerültek ki. Az általa faragott kapuk egyike a ditrói plebánia kapuja (1933), a szovátai Bernády-villa kapuja, valamint a görgényszentimrei és a csíkrákosi kapuk. A székely népviselet ditrói sajátossága a székely harisnyára varrt barna csík, míg a rokolya piros, világosbarna és fekete csíkokból állt össze. Ezek a színek, színösszetételek sajátosak minden gyergyói községben.

A farsangtemetést Ditróban megtartották akkor is, amikor a diktatúra éveiben hatalmi tiltó szó próbálta útját állni e sajátos közösségi hagyomány továbbéltetésének. Februárban, Húshagyó kedden vagy az elõtte való vasárnap álarcos ifjak csoprtosulnak a felsõ faluvégen. A vidámság, alakoskodás, a tréfa napja ez nemcsak a maszkos legények-leányoknak, hanem az egész községnek. Az év közben felgyûlt bûnök jelképét, a szalmabábut, tánc, ének, kiáltozások, zene közepette átviszik a községen, majd a határban egy külön rituálé után kivégzik és elégetik. Másnap kezdõdik a nagybõjt.

A néprajzi szakirodalom egy sajátos szokásról, a ditrói madáreresztésrõl, vagy madármisérõl ad hírt. Errõl írja Orbán Balázs (I.117), hogy a karácsonyi éjféli misén a pap azon szavaira, hogy „a madarak megszólalnak”, a gyermekek madárhangon kezdenek csiripelni, cserépsípokkal nagy csiripelést csapnak az egész szertartás alatt. E szokásnak egy eredetibb változata is ismert volt. A gyerekek karácsony elõtti napon nagyon sok verebet fogtak össze, és az éjféli misén az említett ének elhangzásakor a templomban szabadon eresztették azokat. A szokást nemcsak a régi vagy kicsi templomban gyakorolták, hanem az 1912-ben felszentelt nagytemplomban is. A magyar néprajzi irodalomból Ditrón kivül eddig nem ismeretes a madármise. Nincs kizárva, hogy a madáresztés valamely engesztelõ áldozatként gyakorolt szokás volt.